Ballagás, 2018

Ballagás 2018

Június 15-én, pénteken nem csak egy újabb tanév ért véget, 60 diákunk számára egy korszak is lezárult. Nyolc hosszú év múltán most búcsút intettünk, de reméljük, hallunk még felőlük!

Nagy készülődés előzte meg a ballagást: 7. évfolyamunknak és néhány segítőkész szülőnek hála iskolánk ünnepi díszbe öltözött, a bátrabb hetedikesek búcsúműsorral is készültek osztályfőnökeik segítségével, az ünnepeltek pedig – az amúgy is csupa csinos és fess fiatal – a legjobb formájukat hozták elegáns ruháikkal, frizurakölteményeikkel, de leginkább virágzó mosolyukkal. Reméljük, maradandó élményt sikerült nyújtani ballagóinknak, s évek múltán is szép emlékként gondolnak vissza erre a napra az elkészült fényképeket nézegetve.

De bízunk benne, hogy nemcsak a ballagás napjára, hanem az eltelt nyolc évre is örömmel emlékeznek majd, hiszen ahogy a tanárbúcsúztatókon kiderült, rengeteg maradandó, vidám élménnyel gazdagodtak az évek során. Kollégáim nevében is köszönöm a hol vicces, hol megható búcsúztatást, nosztalgiázást! És köszönettel tartozunk a sok szép tanulmányi- és sporteredményért, illetve közösségi munkáért, amikkel iskolánk jó hírnevét öregbítették! Valamint köszönjük azoknak is, akik okleveleket ugyan nem szereztek, de jelenlétükkel, egy-egy feledhetetlen beszólásukkal feldobták az órákat, szüneteket, kirándulásokat, azoknak, akik rendesen elkészítették a házi feladataikat, akik megpróbálták a legtöbbet kihozni magukból, akik segítettek egy-egy iskolai rendezvényen, akikre mindig lehetett számítani, akik köszöntek a folyosón, akik bíztak bennünk és meséltek, megosztották velünk életük történéseit, akikért érdemes pedagógusnak lenni!

Kedves Ballagók! Kívánunk sok sikert és szerencsét a jövőben! Alkalomadtán látogassatok meg minket és meséljetek, hogy kiből lett „tűzoltó, s katona, vadakat terelő juhász”! (Nagy Szilvia)

Mi volt, emlékben él,
S új vár, mint utad tova léped,
S éretten az évek fényeinél,
Sokat tehetsz még, annyi szépet.

/Fodor József/

Igaz leszek, mert vannak, akik bíznak bennem;
Tiszta leszek, mert vannak, akik törődnek velem;
Erős leszek, mert olyan sok a szenvedés;
Merész leszek, mert annak kell lennem;
Barátja leszek mindenkinek – ellenségnek, társtalannak;
Ajándékozom, s elfeledem az ajándékot;
Alázatos leszek, mert ismerem a gyengéimet;
Felnézek… és nevetek… és szeretek… és magasba emelek.

/Howard Arnold Walter/

Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen, már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni.

/Albert Camus/

Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Embernek lenni mindég, minden körülményben.

/Arany János/