Nyári táborok, 2018
Budapest tábor (2018. július 2-6.)
Ebben a tanévben 6. alkalommal indultunk a város felfedezésére.
Ellátogattunk a Természettudományi Múzeumba, ahol a lehetőségektől függően mindent megtapogathattunk.
Bejártuk a Margit-szigetet, ahol játszótereztünk, fellépcsőztünk a Víztoronyba, ahonnan megnéztük a várost madártávlatból és meghallgattuk a szökőkút zenei összeállítását.
Felmentünk a Sas-hegyre, itt a Cincér-túrán vettünk részt, megtudva, hogy létezik a város szívében is természetvédelmi terület.
Lementünk a Szemlő-hegyi- és Pálvölgyi barlangba, bizonyítva, hogy nem félünk sem a barlangi sötéttől, sem a létrán való szűk utakon történő felfedező sétától.
Utolsó nap pedig az Állatkertbe látogattunk el, ahol kedvünkre nézegettük az állatokat és jót játszottunk a nagy játszótéren.
S persze minden nap fagyiztunk, fagyiztunk, fagyiztunk…
Prófuszné Horváth Mónika és
Besencziné Rozsnyay Adrienn
táboroztató tanító nénik
Dunai evezős tábor
Egy hely ahol diáktársaimmal, barátaimmal összejövünk. A digitális világtól elszakadva átadjuk magunkat a természetnek. Semmi sem kötelező csak egyszerűen jól érezzük magunkat.
Kavicsokat dobálunk a Dunába, lógatjuk a lábunkat a stégről és élvezzük a gondtalan időtöltést.
János bácsi finom reggelije után útnak indulunk. Mindenkin mentőmellény és máris indul az evezés. Ki-ki kedvenc társa mellett fegyelmezetten, de mókás hangulatban szeljük a habokat. Totyi, Lupa, Egy fa sziget…. a cél. A Totyihoz egy régi történet fűződik amit János bácsi minden évben elmond.
A csónakháznál finom bográcsban főzött étel várja a megfáradt evezősöket.
Németh Melinda
Kids Club angol tábor
Időpont: 2018. jún. 25-29., júl. 2-6., júl. 9-13., júl. 16- 20.
Helyszín: Újpesti Nyelviskola
A hatodik nyári Kids Club tábort tartottuk idén az Újpest Nyelviskolában. A sok érdeklődő miatt ebben az évben 4 turnusnyi gyermeket táboroztattunk, ahol szép számban voltak szűcsös diákok is. Minden évben más a táborok témája. Idén az ókori Egyiptommal ismerkedtek a résztvevő gyerekek, természetesen angolul. Délelőttönként a foglalkozásokon tanultak a mumifikálásról, az egyiptomi istenekről, a hieroglifákról, a piramisépítésről, a fáraók életéről, a Nílusról, az öntözésről, az akkori emberek mindennapi életéről. Mindezt sok-sok játékkal, dallal. Az Öreg Halász étterembe jártunk ebédelni, onnan a közeli parkba mentünk kincset keresni és játékokat játszani. Tanultunk egy új csapatjátékot, amit frizbivel kellett játszani. Délutánonként kézműveskedtünk, készítettünk egy terepasztalt és jelmezeket. Óriásplakátokat festettünk. A tábor végére egy előadással készültek a gyerekek a szüleiknek, ahol a tanult dalokat, mondókákat, illetve egy színdarabot mutattak be. Idén is egy jókedvű, tartalmas héttel gazdagodtak kicsik és nagyok egyaránt.
Szabady Réka
Poroszló július 9 – 13.
Július második hetében 20 fő, főként negyedik osztályosokból, néhány ötödikes és elsős kisleányból álló csoportunk Poroszlóra látogatott nyári táborba.
A szálláshelyünk remek sportolási lehetőségeket adott, így érkezésünk után a gyerekek máris birtokba vették a focipályával, ping-pong asztallal, trambulinnal, játszótérrel rendelkező nagy füves udvart. A trambulin az ott tartózkodásunk alatt szinte állandó látogatottságnak örvendett.
A négy házban kényelmesen elfértünk és az udvar közepén elhelyezkedő fedett étkező helyiség a kézműves foglalkozásnak is helyet adott.
Az első napokat a poroszlói Ökocentrum számos programjaiból válogatva töltöttük. Először a Tisza-tavon csónakkal átvágva a tanösvény nádasában, zsombékosában a 1,5 km hosszan kanyargó pallókon sétálva, a vízivilág élővilágát vettük szemügyre.
Másnap az egész napunkat az Ökocentrumban töltöttük, ahol az Óriásakváriumban a több részből álló akváriumrendszerben édesvízi halak sokasága ejtett ámulatba bennünket. A belső térben egy hatalmas édesvízi tartályban úszkálnak a legnagyobb halak, a vizák, melyek jelenlegi természetes élőhelye Magyarországon kívül esik, de a múlt században még hazánk lakói voltak, 5-6 méteresek és 100 évig is élhetnek. A legnagyobb akváriumi példány 70 éves.
Az akvárium legviccesebb lakói a vidrák hangos, hívogató hangjukkal már messziről magukhoz csalogatták a látogatókat. Etetésük során az életmódjukról sok mindent megtudhattunk.
A főépület 3D vetítőtermében a Tisza-tó élővilágáról láthattunk filmvetetést, majd az éjszakai ártéri erdő lakóit igyekeztünk a félhomályban felfedezni.
Később egy nagyméretű csónakba szállva a Tisza-tóvá változott, hajdani Eger-patak medrében kanyarogtunk, sok érdekességet hallgatva vezetőnktől.
A kikötés után a körpanorámás kilátótoronyból az egész környék a szemünk elé tárult, így láthattuk, milyen hatalmas az alattunk elterülő Tisza-tó környéke.
A főépületet körbevevő 7 hektáros területen számos honos vadállatot, háziállatot, vízimadarakat láthattunk a játszóterekkel tarkított területen.
Különleges madárbemutató részesei is lehettünk, ahol egy kormorán – más néven kárókatona – mutatta be különleges tudományát a szárazföldön. Majd nem sokkal később a szárazföldön oly esetlenek tűnő mozgású – fogságban tartása miatt még úszni sem tudó madár – vadon élő rokonai villámgyors halfogását leshettük meg a szabadtéri, medencés kifutóban.
A meleg időben sem eltikkadt nagyobb gyerekcsapat Ági nénivel és Anna nénivel a tutajos játszóteret fedezte fel, ahol néhányan a többszöri próbálkozás után is igencsak ingoványosnak mutatkozó tutajokról lepottyanva, meg is merítkezett az alkalmi fürdőhellyé lényegült vízben.
Szerencsére a tábor ideje alatt meleg időnk volt. Mire késő délután a szállásunk felé vettük az irányt addigra a megmártózók is megszáradtak.
Estéinket rókavadászattal és számháborúval színesítettük. Bár, a kicsik annyira mélyen elaludtak az esti mese gyanánt hallgatott Mazsola történetére, hogy nekik másnap reggelre is tartogattunk az este összeterelt rókákból, akik újra szétszéledtek.
A legkisebbek a reggeli álmukból felkelve kissé álmos szemmel keresgélték a fűben elbújt ravaszdiakat, de aztán hiánytalanul begyűjtötték őket a jutalmul kapott cukorkák örömével a szemükben.
A nagyobbak a hét elején a foci EB végső küzdelmeit kísérték figyelemmel. Drukkolásukkal, hol egyetértően, hol a bírák ítéleteit felülbírálva, de végül mindannyiuk elismerésével a legjobb csapat győzelmét ünnepelték.
A hét közepén egy hirtelen vihar megakadályozott bennünket a Tiszalöki vízlépcső, erőmű és hallépcső látogatásában, de a Poroszlón a kiadósabb esőt követő szemerkélő eső sem szegte kedvét a gyöngyfűzésnek, szívószálból hernyó készítésnek és a számokkal háborúzó csapatoknak, a zászló megkeresésében.
Csütörtökön Mezőkövesden töltöttük a napot. Ellátogattunk a Matyó múzeumba, ahol vezetőnk kisebbek és nagyobbak figyelmét is lekötve avatott be a matyók érdekes szokásaiba, hagyományaiba. Majd a Hadas városrész, ófalujában járva a mézeskalács készítés rejtelmeibe nyertünk bepillantást és kipróbálhattuk a mézeskalács díszítés hagyományos fortélyát is. Délután Zsóry fürdő medencéinek vizével és mindenféle hideg nyalánksággal hűtöttük magunkat.
Az utolsó nap reggelén Poroszlón végigsétálva a cukrászdában kezdtük a napunkat, majd a Tisza-tó gátján folytatva jutottunk el a strandig. Ott a vállalkozó kedvűek strandoltak, fürödtek és még Anna nénivel a vízibiciklizést is kipróbálhatták.
A délután a hazautazással telt. Estére minden táborozót épségben, egészségben adtunk át a pályaudvaron várakozó családtagjaiknak.
Ismét egy jó hangulatú, eseménydús nyári tábor résztvevői lehettünk, ami nem jött volna létre kolléganőim: Fodorné Branstädter Ágnes és Tolnai Anna reggeli kávéi, nevettető történetei, mindenben segítő kezei nélkül.
Györk Krisztina
Kerékpáros tábor
Sok táborban megfordultam már, de a kedvencem a kerékpáros tábor. Voltunk már vele a Tisza-tónál, Fertődön, idén a Balatont bicikliztük körbe. Ez egy igazi kalandtúra: hat nap, 5 éjszaka öt különböző helyen, és közben számtalan településen haladunk át. Nem is gondoltam korábban, hogy a Balaton partja ennyire változatos. Első nap Siófokról indultunk, és kb. 38 km biciklizés után Balatonalmádiig jutottunk el. Közben megálltunk Balatonaligánál, ahonnan olyan gyönyörű volt „a magyar tenger”, ahogyan még sosem láttam. Második nap eltekertünk Balatonfüreden át egészen a Tihanyi-félszigetig, majd révvel visszajutottunk a déli partra, hogy harmadik nap már nyugatnak induljunk a teljesen sík déli terepen. Ez volt a leghosszabb túrautunk, de nem fáradtunk el nagyon, mert a sok kísérő felnőttel több részre tudtuk bontani csapatunk, hogy ki-ki abban a tempóban hajtson, amit bír. Ezt az estét Keszthelyen töltöttük. Az estékről jut eszembe: ez egy igazi nomád tábor, kempingben szálltunk meg, minden este és reggel magunk állítottuk fel és bontottuk le a sátrunkat. Mi nagyobb gyerekek esténként sokáig bandáztunk nem törődve a szúnyogokkal és egyéb bogarakkal. A reggeli kelés nem ment könnyen, de szerencsére sosem indultunk korán. A negyedik nap utunk a Balaton északi partján vezetett. Ez volt a legrövidebb, de egyben a legnehezebb útvonalunk a vulkáni hegyek között. Igazi kihívás volt feltekerni a meredeken, a legbevállalósabbak még a szigligeti várat is megostromolták. Ötödik nap továbbmentünk Balatonfüredig, útközben mustot kóstoltunk, este pedig kisvasutas városnézésen voltunk. Természetesen minden nap fürödtünk is a Balatonban. Még az időjárás is nekünk kedvezett, napos, meleg időnk volt végig. Az utolsó nap mindig a legnehezebb, hiszen indulunk haza. Már alig várom a jövő évet, úgy hallottam, az Őrségbe megyünk.
Márton Luca 8.c osztályos tanuló
Két vélemény az Ökotáborról
Márton Adélnak hívnak, és a Szűcs Sándor Általános Iskolába járok. Mint minden gyerek, én is mindig nagyon várom a nyári szünetet. De nekem a nyár legjobb része mégis az iskolámmal kapcsolatos. A testvéreimmel minden évben megyünk az Ökotáborba, most már 7. éve. Idén a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban jártunk. Talán azért is szeretek ide menni, mert három kedves tanárom van velünk: Réka néni, Bea néni és Tamás bácsi. Közel 50 gyerek jön minden évben. Mi már hetedikesként nagynak számítunk, a gyerekek többsége alsós. A tábor mindig nagyon eseménydús, érdekesebbnél érdekesebb programok vannak a hat nap folyamán.
Fertőtáboron szálltunk meg egy 4-5-6 ágyas panzióban. Már az első nap mókásan indult, a szabadban sportvetélkedőn engedhettük szabadjára az energiánkat. Másnap ellátogattunk a Fertődi kastélyhoz, ahol játékos feladatok megoldása során ismertük meg a hely látnivalóit. Lászlómajorban is jártunk, ahol régi magyar háziállatokat mutattak be nekünk. Ez igazán veszélyes volt, mert egy jámbornak tűnő kecske répának nézte az ujjamat. Harmadik nap Nagycenken voltunk, majd délután számháborúztunk és kézműveskedtünk. Ezen az estén volt a bátorságpróba is: egy erdőben sötét ösvényen kellett végigmenni, közben a felnőttek és a nagyobb gyerekek viccesen ijesztgették a többieket. Negyedik nap buszra szálltunk, és a szomszédos Ausztriában töltöttük el az időt. Itt egy hatalmas vidámpark van mindenféle pörgő, forgó és mozgó játékkal. A végén már nagyon szédültem, élménynek is szédületesen jó volt, nem lehetett megunni. Az utolsó előtti napon végre strandolni is lehetett Hegykőn. Minden Ökotábor végén dj. Fácánnal diszkózunk. Vidám, felhőtlen zenés szórakozás ez, ahol a bátrabbak táncos előadást tartanak. Kíváncsian várom a következő nyarat, amikor már mi leszünk a legidősebbek.
Márton Adél 8.c osztályos tanuló
Az Ökotábort minden évben tanáraink Kiss Beatrix, Szabady Réka és Kátai Tamás szervezik meg, nekik köszönhetjük a szuper programokat. Az idei tábor már a 13. volt. Mindig máshol vannak a helyszínek, idén Fertőbozon voltunk, ami a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban található. Itt a Nemzeti Park természetrajzával, élővilágával, gazdaságával és történelmével ismerkedtünk meg. Emellett elmentünk megnézni minden érdekességet is a környéken. Voltunk Sopronban, Fertődön, Nagycenken a Széchenyi kastélyban, hajókáztunk a Fertő-tavon. A szórakozás sem maradhatott ki belőle, ezért voltak kézműves foglalkozások, kincskeresés, csapatjátékok és strandolás is. A tábor csúcspontja az volt, hogy átmentünk Ausztriába a Family Park nevű vidámparkba. Mindenki nagyon jól érezte magát a táborunkban, és ezért érdemes eljönni minden évben, ezt garantáljuk.
Reméljük, jövőre is ugyanilyen jó lesz!
László Dezső 7.b