Pénz7, Fenntarthatósági témahét

2021.06.08
Környezeti neveléssel kiemelten foglalkozó iskolaként hagyomány, hogy minden tanév tavaszán háromnapos témanapi programot szervezünk. Az elmúlt két tanévben viszont a központi témahetek programsorozatába is bekapcsolódtunk.

headline1.jpg

Az idei tavaszon a Pénz7 és a Fentarthatósági témahetek programjain vettek rész osztályaink. Összesen 12 osztályunk kapcsolódott be, zömében felsős osztályok.

Már a tervezéskor úgy gondolkodtunk, hogy az iskolai témanapokat a Fenntarthatósági Témahét hetére időzítjük, így teremtve kapcsolatot a saját hagyományaink és az új törekvések között. A hagyományos témahetünkről külön beszámoló készült.

headline2.jpg

A Pénz7 témahét eseményeihez való csatlakozás sem előzmények nélküli. Néhány éve részt veszünk az OTP Fáy Alapítvány által működtetett Sulibank programban, aminek részeként iskolánkban többéve foglalkozunk a pénzügyi- és gazdálkodási ismeretek átadásával. Két kollégánk, akik az egyetemen pedagógus szakvizsgáztak pénzügyi- és gazdálkodási ismertekből, irányításával egyre többen kapcsolódnak be a Pénz7 eseményeibe.

Az idén 9 felsős osztályban, matematika, osztályfőnöki és egyéb szakórákon dolgoztak föl gazdálkodással kapcsolatos témákat a Pénz7 honlapján található, illetve saját fejlesztésű feladatokat.

A témahétről a nyolcadik b osztály osztályfőnöke, illetve Garda-Farczádi Ibolya matematika szakos munkatársam írt beszámolókat.

„Osztályommal a Küldetések a pénz világában (Könyvtárellátó és Pénziránytű) c. tk. és mf. 12. fejezetét dolgoztuk fel: Adósságkezelés, a nemfizetéshez vezető okok és azok következményei

Az órát egy szó kitalálós cápajátékkal kezdtük, amely rávezetett az alaphelyzetre: a Molnár család nagyobb lakásba költözik, s ehhez 3 millió Ft hitelt vesznek fel 10 éves visszafizetéssel.

A problémát az okozza, hogy az édesanya elveszíti a munkáját.

A gyerekek csoportmunkában kerestek választ arra a kérdésre, milyen egyéb okok vezethetnek a nemfizetéshez (családi helyzet változása, egészségi állapot romlása, természeti katasztrófák, világgazdasági változások, a hazai gazdasági helyzet romlása). Ötleteiket példákkal is alátámasztották, sőt találtak egy a tankönyvben nem szereplő kategóriát is (nem várt helyzet a családban, pl. elromlik a hűtő).

Ezután szókártyák segítségével rendezték logikai táblázatba a rendezetlen banki tartozások lehetséges következményeit: felszólítás, áthidaló megoldás, átütemezés, egyösszegű kamatos kifizetés, a fedezetként szolgáló vagyontárgyak elvesztése. Ezek felkerültek a táblára is.

Beszélgettünk a szóba jöhető adósságkezelési megoldásokról, ill. értelmeztük az ezzel kapcsolatos fogalmakat (vagyon értékesítése vagy felhasználása, hitel átütemezése, hitelkiváltás jobb feltételekkel, új források keresése, erőforrások hasznosítása, a családi költségvetési egyensúly helyreállítása szigorú pénzkezeléssel).

Fénymásolt feladatlapok segítségével, pármunkában vitatták meg a gyerekek, milyen előnyei, ill. hátrányai lehetnek egy-egy adósságkezelésnek. Pl. hitel átütemezése, szombati plusz munka vállalása, családi garázs bérbeadása, a jelenlegi hitel lecserélése, barátoktól kapott kölcsön, családi nyaraló eladása, elhagyható kiadások lefaragása. Nagyon jól rájöttek, hogy minden adósságkezelő módnak van hátránya is: ha bérbe adják a garázst, hamarabb öregszik az autó, a baráti kölcsönnek a barátság megromlása is lehet a következménye, ha eladják a nyaralót, sokba fog kerülni a nyaralás, vagy egyáltalán nem tudnak majd nyaralni, a plusz munkák vállalásával pedig kevesebbet lesz együtt a család…

Az óra befejezéseként egy matematikai feladatot oldottak meg a gyerekek:

A család havi törlesztése 30 ezer forint. A megtakarításuk 171 ezer forint, de ennek csak az 1/3-át szeretnék felhasználni a törlesztésre. Mennyit kell megtakarítaniuk, hogy a következő 3 hónapban fizetni tudják a törlesztő részletet?

A gyerekek – elmondásuk szerint – nagyon élvezték a rendhagyó órát. Én személy szerint úgy gondolom, nagyon nagy szükségük lesz az ilyen és ehhez hasonló ismeretekre – a nem is olyan sokára eljövendő - felnőtt életük során.” – (Hencz Gabriella of.)

penz7logo.png

„Az általam tanított osztályok, változó óraszámban vettek részt a Pénzhéten. A fő hangsúly a pénzügyi tervezés megalapozása mellett, a hitellel kapcsolatos alapismeretek átadásán volt.

Az 5.a és 5.b osztályokban két-két pénzügyes óra lett tartva. Az első óra vázlatát én készítettem. A második órát a pénzhét honlapján található vázlat alapján állítottam össze, kisebb változtatásokkal. Az 5.b második órájába Frank Csaba kolléga is bekapcsolódott.

A 6.b osztályban csak egy pénzügyes óra lett tartva, a honlapon található óravázlat alapján, de a hét minden matematika óráján a szöveges feladatokba becsempésztem a megtakarítás, kamat, takarékosság... pénzügyes kifejezéseket.

7.a osztályban három pénzügyes óra volt, a pénzhét szervezői által ajánlott, a Pénziránytű alapítvány támogatásával kiadott Küldetések a pénz világában című tankönyv és munkafüzet alapján. A hitelszerződés feltételeiről én tartottam órát. Palko László (matematika szakos pedagógus) a Hitelek a családi gazdálkodásban témában tartott órát erkölcstan óra keretében, és osztályfőnöki órán Németh Melinda (informatika és matematika szakos tanár) A nemfizetéshez vezető okokat és azok következményeit beszélte át a tanulókkal.

8. abc osztályokban mindhárom osztályfőnök bekapcsolódott a témahétbe. Két pénzügyes óra lett megtartva, de a matematika óra keretében a tananyaghoz kapcsolódó feladatokba becsempésztem a pénzügyes kifejezéseket (grafikonokat, diagrammokat vizsgáltunk, kamatot számoltunk). Itt is nagyrészt a Küldetések a pénz világában tankönyvből dolgoztunk. Egyik órán a Hitelek a családi gazdálkodásban témakört dolgoztam fel. Az osztályfőnöki órákon A nemfizetéshez vezető okokról és azok következményeiről volt szó.” – (Garda-Farczádi Ibolya)

headline3.jpg

Vissza a hírekhez