UltraBalaton

UltraBalaton - 2024 "Szűcsindulókkal"  

Idén hatod magammal vágtam neki az iskolánkat is képviselve a Balaton körnek, amit csak úgy hívnak UltraBalaton. Nehezen indult, csak január végén sikerült bekerülnie a csapatnak, illetve nagy kérdés volt, ki is csatlakozna ehhez az őrültnek tűnő ötlethez?!

Két futó, egy kerékpáros kísérő és 1egy pilóta kollégával, továbbá 3 futós anyucival és ugyancsak egy pilóta apukával vágtunk neki a 211 km-es távnak.

A csapat 90%-a elsőbálozó volt, így a szervezés nagy része rám maradt. Ők még nem tudták, mi is vár rájuk, de egytől egyig becsülettel felkészültek. Igyekezett mindenki kivenni a részét a szervezésből is (távok, szállás, frissítés, utazás, egyen pólók…)

Két kocsival mentünk és mivel a hajnali 1:00 órás indulást kaptuk, logisztikázni kellett, hogy ki mikor kezdjen, fusson, mert a 48 órás fennlét munka után igen megterhelő lett volna. Szűk 2 órás alvás után nehéz volt a kelés. Ennek ellenére mégis ott dolgozott az adrenalin, amit a sötétség és a viharos szembeszél sem csorbított. Ági mivel mellettünk, előttünk, mögöttünk tekert, adott nekünk egy igen nagy biztonságérzetet, nem volt mitől félnünk, „csak” futni kellett. 

Az eleje szépen ment, “száguldoztunk” a hideg szembeszél ellenére is, egyre jobban behoztuk a mezőnyt, előztük és előztük a futótársakat, ami igazán motiváló érzés. Aztán közeledett a felvezető motoros, akit mire utolértünk, egyszer csak négy állomáson keresztül megállított minket is, sok-sok csapattal együtt, mert nem nyitották ki a következő váltó pontot. A felhozott előnyt gyorsan el is vesztettük, mert 30-40 perces várakozások alatt a megelőzött futók is utolértek minket, rengeteg időt veszítve így. 

Elengedtük, mert muszáj volt egy kis morgolódás után a versenynek ezt a részét, mert így hiábavaló volt gyorsulni, több mint egy-másfél órát buktunk. Szépen váltottuk egymást, a két autó több állomáson találkozott, pacsiztunk egymással, viccelődtünk és a váltás után már mentünk is a következő váltó pontra. Aztán egyszer csak jött a telefon, sérülés miatt pihenő helyett vissza kellett mennünk Szárszóig, ahol logisztikáztunk, ki mennyit és hol vegyen át a fennmaradt 25 km-ből. Itt már brutális meleg volt, sok helyen árnyék nélküli szakaszokkal hosszú kilométereken át. Ági, kerékpáros kísérőnk kénytelen volt a nagy melegben tekerni mellettünk, hogy megfelelően frissítsen és tartsa bennünk a lelket.

Ahogy ment le a nap, lett egyre kellemesebb az idő. A fáradtság (kialvatlanság miatt) is megjelent, de pilótáink mégis fáradhatatlanul szállítottak minket, futókat egyik váltóponttól a másikig, illetve szedték össze az éppen befutót. A sötétség újra leszállt és jött a maradék 3 óra. A hideg, a sötét, az újból felerősödő szél, amikor már nehezen akaródzik kiszállni a kocsiból és elindulni egy újabb szakaszon. Amikor már arra vágysz, hogy párnára hajtsd a fejed. lassabban telik az idő, de megy és mindenki halad szépen előre. 

23:38-kor megérkezett Réka, aki a befutónk volt, csatlakoztunk hozzá és együtt futottunk be.

Célban a 2024-es UltraBalaton legszuperebb, legvidámabb, legjobb csapata.
Hat futó, egy kerékpáros kísérő és két pilóta: Réka, Tas, Ági, Laci, Timi, Dóri, Gabi, Évi, Viki. 

Jövőre folytatjuk? Naná!

Bartucz-Baranyai Éva

Büszkék vagyunk az iskolai csapatra. Fantasztikus teljesítmény volt kollégáink és a szülők részéről, hogy végig küzdötték a távot, jó példát mutatva mindannyiunknak. Gratulálunk a nagyszerű teljesítményhez és köszönjük a segítőknek, hogy végig támogatták a futókat!

Lévai András, igazgató